Kronika Ilustrowana
 Dwie strony kroniki z inicjałami przedstawiającymi króla Stefana | |
| Autor | Marek z Kaltu (?) |
|---|---|
| Typ utworu | kronika |
| Data powstania | ok. 1360 |
| Wydanie oryginalne | |
| Język | łacina |
Kronika Ilustrowana (węg. Képes Krónika, łac. Chronica (Hungariae) Pictum, Chronica Hungarorum, Chronica Picta, albo Chronica de Gestis Hungarorum) – łaciński kodeks, ilustrowana kronika opisująca legendarne pochodzenie oraz średniowieczną historię Węgrów do XIV w., do panowania Karola Roberta. Powstała na dworze Ludwika I Wielkiego około roku 1360, jej autorem jest Marek z Kaltu (węg. Kálti Márk). Kronika nie została ukończona, jej tekst urywa się nagle w połowie zdania[1].
Księga znajduje się w zbiorach Biblioteki Narodowej im. Széchényi’ego w Budapeszcie (sygnatura CLMAe 404). Ma wymiary 300×210 mm. Warstwa ilustracyjna księgi obejmuje 43 miniatury i ponad 100 ozdobnych inicjałów[1].
Przypisy
Media użyte na tej stronie
Chronicon Pictum P21.jpg
A Képes krónika 21. lapja: A lap felső részén a szöveg tükörnek több mint felét betöltő, erősen megkopott miniatúra egyszerű keretben: A magyarok bejövetele Pannóniába. A kép egyidejűleg több jelenetet ábrázol. Középen az Isten nevét háromszor kiáltó magyarok körében Árpád ivótülökből megkóstolja a Duna vizét; tőle balról Kusid áll, kezében csobolyóval. – Baloldalt Szvatopluk herceg trónon ülve fogadja a magyarok követét, Kusidot, akinek térdelő, prémsüveges lovásza zablájánál fogva aranyos nyergű fehér lovat tart. – Jobbról középen fehér lovon Árpád, hat kapitánnyal és páncélos, lándzsás harcosokkal. Ugyancsak jobbról az előtérben egy mélyútról asszonyok és gyermekek csoportja jön. – Az egész kép háttere sziklás hegyi táj várakkal, a sziklákon marhákat hajtó pásztorok. A miniatúra alatt »D« iniciáléban Előd magyar vezér jobbjában lándzsa, baljával turulos pajzsra támaszkodik. (A szö- veg alapján nem világos, hogy az ábrázolt vezér Előd vagy Árpád.) A nagy miniatúra alatt »A« iniciáléban Álmos magyar vezér karddal és az előzőhöz hasonló pajzzsal. (Itt sem teljesen világos, hogy Álmos vagy Árpád-e az ábrázolt vezér.)
A Képes krónika 21. lapja: A lap felső részén a szöveg tükörnek több mint felét betöltő, erősen megkopott miniatúra egyszerű keretben: A magyarok bejövetele Pannóniába. A kép egyidejűleg több jelenetet ábrázol. Középen az Isten nevét háromszor kiáltó magyarok körében Árpád ivótülökből megkóstolja a Duna vizét; tőle balról Kusid áll, kezében csobolyóval. – Baloldalt Szvatopluk herceg trónon ülve fogadja a magyarok követét, Kusidot, akinek térdelő, prémsüveges lovásza zablájánál fogva aranyos nyergű fehér lovat tart. – Jobbról középen fehér lovon Árpád, hat kapitánnyal és páncélos, lándzsás harcosokkal. Ugyancsak jobbról az előtérben egy mélyútról asszonyok és gyermekek csoportja jön. – Az egész kép háttere sziklás hegyi táj várakkal, a sziklákon marhákat hajtó pásztorok. A miniatúra alatt »D« iniciáléban Előd magyar vezér jobbjában lándzsa, baljával turulos pajzsra támaszkodik. (A szö- veg alapján nem világos, hogy az ábrázolt vezér Előd vagy Árpád.) A nagy miniatúra alatt »A« iniciáléban Álmos magyar vezér karddal és az előzőhöz hasonló pajzzsal. (Itt sem teljesen világos, hogy Álmos vagy Árpád-e az ábrázolt vezér.)
KepesKronika.jpg
A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, szerzője feltehetően Kálti Márk. Anjou királyainkat egy festő-család három generációja szolgálta. A nagyapa, Hertul, talán Nápolyból behívott olasz mester volt, s Károly Róbertnek dolgozott. Az apa, Miklós, I. Lajos király szolgálatában állott. Ő 1373-ban már halott, míg fia, Miklós, ugyanekkor még kiskorú, viszont 1385-ben már nem élt. Számosan a család második nemzedékébe tartozó Miklósban látják a Képes krónika festőjét, s felteszik, hogy az 1360-as évek elején kezdte el a festést, vagy esetleg, az írással szorosan együtt, azaz az 1350-es évek végén.
A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, szerzője feltehetően Kálti Márk. Anjou királyainkat egy festő-család három generációja szolgálta. A nagyapa, Hertul, talán Nápolyból behívott olasz mester volt, s Károly Róbertnek dolgozott. Az apa, Miklós, I. Lajos király szolgálatában állott. Ő 1373-ban már halott, míg fia, Miklós, ugyanekkor még kiskorú, viszont 1385-ben már nem élt. Számosan a család második nemzedékébe tartozó Miklósban látják a Képes krónika festőjét, s felteszik, hogy az 1360-as évek elején kezdte el a festést, vagy esetleg, az írással szorosan együtt, azaz az 1350-es évek végén.